(Napló-részlet)
***
A tenger mellett állt a szentély: a szertartás után lementünk a tengerpartra. Éjszaka
volt, holdvilág. Egy kis csúcsos tetős pihenőhelyen leültünk, sokáig
beszélgettünk. Volt ebben a helyzetben egy kis adag romantika, pont így
volt jó…
‒ Más szokásaitok vannak ‒ mondta.
‒ Bizony ‒ mondtam.
‒ Például, amikor találkoztok, puszit adtok egymásnak, így ‒ mondta, előrehajolt, és adott egy puszit az arcomra.
‒ Bizony ‒ mondtam ‒, így üdvözöljük egymást.
‒ Hát ilyet mi nem csinálunk a házasság előtt ‒ mondta, és visszaült tisztes távolba.
***
Antropológus vagyok. Egy évet éltem Bali szigetén, és könyvet írtam belőle. Azóta még két évig éltem ott. Nagyon meg akartam osztani azt a sok szépet, elgondolkodtatót, és hasznosan keserűt, amit a sziget adott nekem. A Bali-könyvem végre, nagy örömömre megjelent „Kakasvér és virágszirom” címmel. Viszont kedvem támadt tovább mesélni, Baliról, Indonéziáról, könyvekről, az íróságról, és mindenféle másról, ha érdekes. Íme Sebestény Anikó, elsőkönyves író és antropológus blogja. Utazás az élet...
Nagyon romantikus!
VálaszTörlés